Van az úgy, hogy felkelsz reggel és egyszerűen csak boldog vagy. Nincs különösebb oka, sőt talán előző este még sírva feküdtél le, mégis úgy érzed, minden rendben. A problémák még mindig ott vannak, de nem törődsz velük. Kinézel az ablakon és időjárástól függetlenül mosolyogsz a látványtól. Szereted ami van, és nem bánt ami elmúlt.
Túl a zsebkendőhegyen, az antibiotikumon és a mandulagyulladáson valahogy én is megtaláltam ma ezt az állapotot. Talán a 11-ig alvás tehet róla.