Hajnali három múlt és nem tudok aludni. Hangulatom lehetne jobb. Kevesebbet kellett volna ennem. Le kéne mosnom a sminkem. Egy légy röpköd ide-oda, de meguntam az esélytelen harcot, nem tudom leütni. Zümmögj, ha jól esik! Szükségem van egy takaróra, mert a lábam mintha fagyasztóban lett volna. Csak írok és írok, értelmetlen mondatok. Mintha nem is én lennék.
Hiába egy tökéletesen megtervezett csajos este, hiába a borocska meg a csomó nassolni való, még a medence meg a csillaghullás is hiába. Ez most nem jött össze. Mostanában szinte semmi. Köszi élet, hogy mindig bekavarsz! Senkinek sincs nyugta. Fura.
Örülnék ha... nem is tudom minek örülnék most. Talán ha itt lenne, annak. Vagy inkább biztos. Az valamiért mindig jó. Most meg főleg jól esne. Még két nap. Hiányzol. Egy, kettő.. várom.
Hiába egy tökéletesen megtervezett csajos este, hiába a borocska meg a csomó nassolni való, még a medence meg a csillaghullás is hiába. Ez most nem jött össze. Mostanában szinte semmi. Köszi élet, hogy mindig bekavarsz! Senkinek sincs nyugta. Fura.
Örülnék ha... nem is tudom minek örülnék most. Talán ha itt lenne, annak. Vagy inkább biztos. Az valamiért mindig jó. Most meg főleg jól esne. Még két nap. Hiányzol. Egy, kettő.. várom.
